Utazás a „centrális alaprajzú templomépületek” világába
„Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”
Vajon igaz lehet az állítás, hogy a magyar körtemplomok valahol az ősi jurták világát szeretné visszahozni? A körtemplomok, vagy ahogyan sokszor megnevezzük őket a „kerektemplomok”, centrális alaprajzú templomépületek. Egy hagyományos típus, melynek az alaprajza többnyire kör alakú. Ezek az épületek többsége kupolásan épült. Időnként rotundának nevezzük, de erről tudni kell, hogy világi célú építmény, épület és helyiséget is hívnak gyakran így. (rotunda- kerek épület, körbástya’ Latin szó, a rotundus (‘kerek’) nőnemű alakja a rota (‘kerék’) alapján)
A rotundáknak történelmi és építészeti értéke nem kicsi. Ha végig nézzük a 9 – 11. századot Magyarországon vagy Közép-Európában, kiderül, széles körben terjedt el ez az építési mód. Leggyakoribb méretük (természetesen ettől eltérőek is lehetnek) 6 – 9 méter közötti átmérő és a keleti apszis, melyből előfordul, hogy négyet illesztenek hozzá, a négy égtáj irányába. (Ezekből manapság a Kaukázusban található inkább) Megjegyzem, a rotundák sok helyen bemutatják nekünk a mai templomok építési és bővítési történeti állomásait. A történészeknek és kutatóknak sokat mesélnek ezek. A körtemplomok egy-egy jellegzetes épületcsoport-együttesben is fellelhetők, amikor nem önállóan áll az adott helyen a építmény. A középkori Magyarországról az egyik ilyen „legismertebb” épületegyüttes a Jáki templom. Érdemes jobban körüljárni, ha arra járnak. Különösen szép kerektemplom található a Heves megyei Szilvásváradon. A települést szinte mindenki csak a Szalajka-völgyről, a Fátyol-vízesésről, a ménesről ismeri. Sokan nem tudják, hogy a Bükki Nemzeti Park eme részén egy szépséges kerektemplom is látható. Ha valaki Szilvásváradon áthalad a falu közepén feltekintve a dombra találja meg a fehér épületet. A története is különleges. 1832 –ben veszélyessé vált a falu egykori temploma. A református egyház papja, az akkori földesurához, gróf Keglevich Miklóshoz egy kérelmet fogalmazott meg, hogy egy új templom megépítésében nyújtson segítő kezet. A gróf katolikus vallású volt, eredetileg a templom is az lett volna. Ám összeveszvén az egri érsekkel, a református egyháznak ajándékozta. A segítséget különleges dologhoz kötötte. A következőt kellett felírni a homlokzatra: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái” ( A templom május 10-től szeptember 15-ig 14.00 – 18.00 óráig látogatható hétfő kivételével.
Telefon: +36 36 564-070)
Sok körtemplomunk egyik szépséges példája az Ösküi kerektemplom. A települést a Bakony lábánál (a 8. főút mellett) találjuk meg. A szépséges karsztos fennsík, leginkább tavasszal amúgy is kellemes látvány a sok-sok virágtól. Ennek egyik aprócska dombján, a településen belül könnyen megtaláljuk, hiszen szinte mindenhonnan látható. talán az egyik legérdekesebb építmény, ha a hozzá kapcsolódó legendákat, történelmi eredetet vizsgáljuk. Gyanakodtak már római eredetre, mert a környéken is találtak római kori emlékeket. Az itt élők úgy is gondolták, hogy az egykor erre járt törökök által épített mecset maradványa. A merészebbek szerint vár állott itt, annak volt a tornya. Vajon mi lehet az igazság? Nézzük, meg mit tudunk meg abból, amit a helyreállítása során a régészek megállapítottak. A fölmérés során kiderült, hogy igazán nem is kör alakú. A templom hajója inkább ovális, melynek átmérője csaknem hét méter. Eredetileg kúp alakú tetővel rendelkezett. Szentélye, belülről nézve inkább hasonlított a patkóformához, mint a félkörívhez. Ami szinte biztos, a bejáratának a helye az évszázadok során nem változott, ám eredeti formájára semmi írásos emléket nem találtak. A településnek eredetileg Őskő volt a neve, a Szalók nemzetség birtokában volt. A 15. századra már az Újlakiak birtokolják, akik egy várkastélyt és építettek a faluban. Úgy gondolják, hogy az Árpád-kori körtemplomok egyike, melyet a 11. században építettek. Székesfehérvár elestét követően a törökök természetesen elpusztították a falut, így nem valószínű, hogy mecset épült volna itt. A 18. században a templom újjá épül, 1725 óta, katolikus templomként működik. A betelepült felvidéki szlovákok jóvoltából a falu létszáma növekedik, kinőtték a templomot és újat építettek a faluban, mely ma is működik. Így a kerektemplom mára csak kápolnaként működik és idegenforgalmi érdekesség. (Halmágyi Zoltán +36/30-563 7975, +36/88/497-159 vagy Nemes Ferenc +36/20/563-9115 telefonszámokon lehet előzetesen bejelentkezni, vezetést kérni.)
Másik érdekes körtemplomunkat a Zala megyei Kallósd településének temetőjében találtam meg. A Zalai-dombság egyik völgyében, a Zala folyótól nem messze helyezkedik el. Olyan kicsi, hogy van térkép, ahol nem is jelölik be. (Elérhető a Galambok-Zalacsány- Zalaszentgrót útról, egy bekötőúton) Busszal sajnos nem olyan könnyű elérni. Kallósd első említése 1217 –ből való, amikor a zalai vár földjeként megemlítik. Temploma is bizonyára ekkor készült. A 14. században a közeli kapornaki apátság birtokához tartozott. Mint sok mindent errefelé, a 17. században a törökök ezt is elpusztították. 1711 –ben a kapornaki apát egy ajánlatot tesz, mely szerint az ide települők alacsony adót kell, hogy fizessenek. Megnövekedett hát a magyar és horvát nyelvű lakosság betelepülése. A kapornaki apátság azonban hosszú ideig nagy befolyással bírt a falu közéletében. Egészen 1863-ig, amikor is egy új szerződés alapján megszülethetett a falu önrendelkezése, jogilag is. A román stílusban épült Szt. Anna körtemplom a 13. században épült. Mivel a település a nyugati határvidéken található, a gyepükhöz közel, a nagy háborúk elkerülték. Ezért is maradt meg szinte eredeti állapotában. A templomnak a külsejét sűrűn falsávok tagolják. Ilyen típusú építmény nagyon kevés maradt ránk. (A Kisalföldön a Pápoc település temploma hasonló).
Ugorjunk egy nagyot. Esztergom városába érkeztünk ahol a Szent Annáról elnevezett szépséges körtemplom várja az érdeklődőket. Miután Rudnay Sándor hercegprímás visszahelyezte az érseki székhelyet Esztergomba 1820-ban úgy döntött, hogy a déli városrész hívei számára plébániatemplomot építtet Szent Anna tiszteletére, ahol hazatérésekor fogadták az esztergomiak a budai és komáromi utak találkozásánál. Egy legenda szerint viszont Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette a hercegprímás a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, amikor az egyik szomszéd birtokos fegyvereseivel támadt a családra. Radovics Judit karjával fogta fel a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, míg a szolgáló elveszítette a karját. A templom építése 1837 -ben fejeződött be. Az elképzelések szerint a Szent Anna templomot plébániatemplomnak építették. Bizonyos okok miatt a belvárosi plébánia fennhatósága alá helyezték. Csak 1872-ben nevezték ki első plébánosát, amikor Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna-templomra hagyta.
Természetesen, ha valaki kerektemplomot szeretne még találni, találhat Sopronban, Vésztőn a Csolt-monostorban, Kiszomboron éppen úgy, mint Balatonfüreden, Kisbényben.